A Szeretet iskolájának két mondatával kezdem mondandómat:
– A szeretet az a kincs, amelyet ha megosztunk, nekünk több lesz belőle.
– A szeretet az a hivatás, amelyet minden embernek gyakorolnia kell.
A nyári hónapok lassan mögöttünk lesznek. Bőrünkön még érezzük a nap sugarainak melegét, azonban a természet már mutatja itt-ott az ősz közeledtét. Kinek-kinek mást nyújtottak a nyári hónapok. Volt, aki nyaralni ment, volt aki az otthon nyújtotta hűs szobában tartózkodott, de mindannyian részesülhettünk valamilyen „szeretet élményben”, még akkor is ha dolgaink különbözően alakultak.
- A karitász helyiséget (Kalászi u. 24.) végleg bezártuk. A helyiség bútorait rászorulók részére a Szent Erzsébet Karitász Központnak (Hunyadi tér) ajánlottuk fel. A ruhákat, konyhai felszereléseket és minden más adományt a Láncszem Hátrányos Helyzetűek Egyesülete szállította el. A használati szerződés megállapodása szerint Pitz Rózsi néni halálát követő egy év elteltével kellett a helyiséget elhagyni. Ez a dátum 2012. szeptember 16. Tíz évig használtuk, és az évek alatt sok minden történt. Kedves, szép emlékek kötnek a helyhez, de történtek kevésbé jó élmények is, sőt néha kimondottan megrázó eseményekben is volt részünk. Sok-sok ember megfordult nálunk. Pl. átfagyott lábú hajléktalannak adtunk zoknit, meleg cipőt. Volt olyan hajléktalan rákos betegünk, akinek első útja a kórházból hozzánk vezetett, csak azért, hogy néhány vigasztaló, jó szót kapjon. Segítséget kaptak azok is, akik különféle betegségben szenvedtek. Ilyenek voltak az alkohol betegek, főleg a fedél nélküliek, akik nehezen tudták elviselni mostoha sorsukat. Nem lehetett rájuk haragudni, mert mindig eszünkbe jutott, hogy Isten őket is szereti, és Ő tudja, hogy mi lakik bennük, hogyan jutottak el idáig. Ezért minden együttlétünket imádság kísérte és hálát adtunk Istennek azért, hogy a jószándékú emberek nem feledték, hogy adjanak a szegény sorsú embereknek. Örülni kell, hogy tudtunk adni és jót tenni. Sokan álltak az adományozó, az adakozó, a segítő oldalon, azért nem említek neveket, mert félek, hogy kihagynék valakit, és azt hiszem, a szerénység azt kívánja, hogy tetteik Isten előtt legyenek tudottak. Ezt a segítésben résztvevő testvérek mind tudják. Az adományokat elfogadók pedig annak a szeretetnek a megnyilvánulását tükrözték, mely nem maradt hála, köszönet nélkül. Az elmúlt tíz évet néhány sorban nem lehet összesíteni. Jó volt, hogy tudtuk Krisztus lelkületét tovább adni.
- 2. A Karitász Alapítvány részére a 2011. évbõl az 1%-os rendelkezésbõl
389.594 Ft-ot juttattak. Köszönjük azoknak, akik a plébánia Alapítványát jelölték meg. Kérjük a jövőben is segítsenek, hogy segíthessünk minden rászoruló embertársunknak.
A felhasználásra kerülő összegeket az Alapító okiratban szereplő célokra használjuk fel, amelyről a 2013. év elején adunk felvilágosítást és betekintési lehetőséget.
FEKETE FERENCNÉ MARGIT
Karitász munkacsoport vezetõ